2014. június 15., vasárnap

12.Különbségek

-Kira!-Suttogott a kertben lévő alak.A sejtésem beigazolódott,ezért majd ki ugrottam a bőrömből örömömben.
-Justin,te mit keresel itt?-Próbáltam szigorúan suttogni ezt,de nem lehetett ezt észre venni a hangomon,mert örültem,nagyon.
-Téged!-Suttogta,de azét meghallottam.
Hátra pillantva megláttam az órát,amin 2 perc múlva 10 óra lenne.
-Menny el!Menny!-Mondtam neki.
-Mi,miért?Nem is örülsz?-Kérdezte hisztérikusan.
-Bújj el!-Mutattam a szobám erkély alatti bokrokra.Hangokat hallott éppen akkor,ahogyan én is.Mindig,amikor pontos időt üt az óra,mint most 10-et,az őrök körülmennem a kastélyon.Justin gyorsan a mutatott bokrokhoz ment,és elbújt.
Nagyon izgultam,hogy észreveszik.A szívem a torkomban dobogott,de mikor más úgy látszott hogy elmennek,egy ág megreccsent a bokorból.A két őr rögtön oda kapta a tekintetét.Közeledtek a bokorhoz,amiben Juss rejtőzködött,ezért kénytelen voltam közbeszólni.
-Őrök!Hahó!-Na jó,fura megszólítás ez tőlem is.Az említettek rögtön felkapták a fejüket,és vigyázzba álltak,vagyis kihúzták magukat,és úgy tekintettek fel rám.
-Kisasszony,maga még mindig fent van ilyen késői órán?-Kérdezte az egyik.
-Öm...Nos,már éppen a lefekvéshez készülődtem,amikor megláttam magukat...-Dadogtam.-És,azt kellett hogy észre vegyem,maguk tényleg pontosak.
-Köszönjük,kisasszony! 
-Oh,ugyan!Nos,nem akarok magukat tényleg feltartani,menyjenek  csak!-Mondtam már megkönnyebbülve,hogy ezek mindjárt elmennek.
Bólintottak,és elmentek.Ezután Justin is előbújt.A szobámból kiszűrődő fény most megvilágította őt,ezért rálátásom nyílt az egész alakjára.
-Ne mozdulj!-Mondtam neki halkan,és választ nem várva kiszaladtam a szobámból,le a sok lépcsőfokon,és a főbejárathoz,ami jelenleg zárva volt.Ekkor eszembe jutott,hogy a hátsó ajtó is jó lesz.A kastély másik oldalába rohantam át,majd levettem a falra felakasztott kulcsot,és kinyitottam a hatalmas ajtót.
Innentől szabad utam volt.Egyenesen az erkélyemhez futottam,ahol aztán  Juss állt.
-Justin!
-Kira!Te hogyhogy itt lent?-Célzott arra,hogy miért nem a szobámban vagyok fent.
Szorosan ölelt.Úgy tartott a karjaiban,mintha sohasem akart volna elengedni.Mintha az életem múlna rajta,vagy az övé.Mintha ha egy törékeny porcelán lennék.
-Hiányoztál....-Kezdtek folyni a könnyeim.Először csak egy,majd 2 könnycsepp,és végül folyót megszégyenítve.
-Te is!És,milyen itt neked?-Engedett el,de csak annyira,hogy szemembe nézhessen.
-Jó,de...Nem akarok hozzá menni senkihez,csak veled akarok lenni,mint régen....
-Ne sírj!Én is veled akarok lenni,de nem lehet. -Nézett a szemembe.
-Miért?-Szipogtam.
-Muszáj itt maradnod,de a közeledben leszek.Párizsban vettem egy házat.-Mosolygott biztatóan.
-Holnap a szüleid elé "kerülök" és talán találkozhatunk.Ha nem,akkor marad az éjszakai találkozó.-Vakarta a tarkóját.
-Szuper!De vigyázz,mert mindig amikor pontosan 9-et,10-et,11-et stb... üt az óra,az őrök körbe járják a kastélyt. 
-Ne félts engem.Most mennem kell.
-Rendben...Küldessek neked is meghívót?-Kérdeztem,de miután láttam rajta hogy nem érti hogy hova folytattam-az esküvőmre.
-Természetesen.Bár,meghívó nélkül is eljönnék.-Nézett a szemeimbe,én pedig az ő szemeit néztem.Annyira gyönyörűek.Mint a csillagok.
Elbúcsúztunk,majd elment.

*Másnap*
-Öm,anya!Tudnánk beszélni egy kicsit?-Kérdeztem tőle.
-Persze.-Abbahagyta az olvasást,és letette a könyvét.
-Tudod....Nos,arra gondoltam,hogy meghívhatnánk valakit,jobban mondva valakiket az esküvőmre.
-Kicsim,örülök hogy gondolsz erre.Kik lennének azok?
-Justin,Pattie,Jeremy,Jaxon,Jazmyn,és Selena.Akikkel éltem együtt,amikor..Tudod.
-Igen,de biztos vagy ebben?
-Miben?-Néztem rá értetlenül.
-Abba,hogy azt akarod hogy itt legyenek.
-Miért ne?
-Kicsim,értsd,meg,ők nem a mi köreinkbe tartoznak.
-Ezt hogy érted?-Néztem a padlót,miközben a nyakláncomat szorongattam,amit még anno Justintól kaptam.
-Ők más kategóriába sorolhatók.
-Anya!Ugye ezt nem mondod komolyan?Ha arra célzol,hogy nincs pénzük,akkor nagyot tévedsz.
-Nem,nem arra.De ők akkor sem hozzánk valók.
-Akkor meg nem vagyok hajlandó elmenni a saját esküvőmre!-Mondtam fennhangon,és felfutottam a szobámba.

Nem hiszem el,hogy anyám ezt csinálja.

Sziasztok!Remélem tetszett!
A rész elmaradása miatt bocsi,de megint rossz a billentyűzetem,és a laptopon tudok lenni korlátozott időben korlátozott ideig.Ennyi lenne,tényleg bocsi..
Egyébként nagyon-nagyon örültem az előző részhez írt 2 kommentnek!Köszönöm!

2 megjegyzés: