15.A szülők

Sziasztok!Ez egy kicsit unalmasabb rész lett,mint amilyennek kellett volna lennie.A következőben több érzelem lesz<3
Köszönöm az előző részhez érkezett 2 kommit!Mivel ilyen szorgalmasan kommiztok,minden nap próbálok részt hozni.Vagyis még ma kéne egyet hoznom.Nem tudom,hogy sikerülni fog-e,de ha nem,akkor holnap reggel hozom a következőt,biztosra<3
Ja,igen.Mielőtt még belefognánk a 2.évadba 1 hét szünetet szeretnék tartani.Addigra persze írok nektek részeket,de csak piszkozatban:)
Jó olvasást!
                                                                    
                                                         ~  ~  ~

-És most mi lesz?-Kérdeztem kétségbeesetten Justintól,aki éppen szorosan ölelt magához.
-Elbúcsúzol a szüleidtől,és velem tartasz a turnén.-Puszilt bele a hajamba.-Viszont holnap reggel rögtön elmegyünk vásárolni neked.Aztán elviszlek a szüleidhez,és estére nem mondom meg a programot.-Mosolygott sejtelmesen.
-Milyen program?-Húztam össze szemöldökömet.
-Meglepetés.Mindjárt jövök,elintézek valamit.-Adott egy utolsó puszit a szám sarkába,és az ajtó felé tartott.
-Öhm,Justin!-Szóltam utána félénken.
-Igen?
-Miben aludjak?-Kérdeztem zavartan,ugyan is nem mindenki kérdez ilyent másoktól,de az én szituációm jelenleg ilyen.
-A  fürdőbe készítettem neked ruhákat.-Mosolygott,majd elhagyta a lakosztályt.
Jobban körülnézve ebben a helységben amelyben jelenleg tartózkodom,igen....Nos,minden bútor és kiegészítő igen drágának tűnik.

Miután kétszer körbefordultam a nappalinak nevezett részben,és kigyönyörködtem magam,a fürdőszobába mentem.Ott is minden gyönyörű volt.

A ruháim a hatalmas kád szélén voltak.Egy fekete térdig érő melegítőnadrág volt,és Justin egyik pólója.
Mosolyogva vizslattam a rám igen nagy fehér pólót.Miután arcomra fagyott a mosoly,kiszedtem a már nedves hajamból azt a sok hajrögzítőt.Lehámoztam magamról a csurom vizes esküvői ruhámat,ami  mostanra már nem is pompázott annyira,mint egykoron.

Beálltam a zuhanyzókabinba,és magamra engedtem a frissítő vizet.Jól esett,ahogyan a langyos vízcseppek átjárják a bőröm minden részét,és lemosva rólam azt a sok rossz emléket,ami a mai nap történt velem.

A  zuhanyzókabinban egy kis polcon volt 1-1 tusfürdő,és 1-1 hajsampon.1 férfi ,és egy női tusfürdő,ugyanez a hajsamponoknál.Elvettem a női tusfürdőt,és eloszlattam a bőröm minden részén a tenger illatú tusfürdőt,aminek a flakonjára aranyozott betűkkel  volt ráírva a hotel neve.


A zuhanyzást követve megszárítkoztam,felvettem a Justintól kapott ruhákat,és a nappaliba mentem.Justint kerestem szemeimmel.Hamar megláttam.A tv-t nézte,de amikor meghallotta a fürdőszoba ajtó csapódását,amit igyekeztem halkan becsukni több kevesebb sikerrel,felém nézett és elmosolyodott. 
-Köszönöm a ruhákat.-Néztem szemébe,amikor  lehuppantam mellé.
-Ugyan.Egyébként gyönyörű vagy.-Ezen a mondatán elpirultam.Vörösödő arcomat hajammal próbáltam takarni.-Szeretem amikor elpirulsz.-Gyengéden megfogta az államat,és maga felé fordította,és fejünk egy vonalba került.
Szemei,amik most is csillogtak,elkápráztattak.

*Másnap*

Végre kipihenten tudtam aludni,gondok és bajok nélkül.Nagyot nyújtózkodva keltem ki az ágyból,és a fürdőbe siettem.Megmostam az  arcomat,a hajamat alaposan kifésültem,és a tegnap szintén a hajamból kivett hajcsatokkal gyönyörű hajat csináltam.

Mivel nincsenek itt ruháim,ezért maradtam a melegítő nadrágban és Justin fehér pólójában.Mivel szerintem még Justin alszik,ezért semmi dolgom,így visszamentem a vendégszobába,ahol éjjel aludtam.

Mosolyogva dőltem vissza az ágyamra,ahonnan nemrég kikeltem.

Az életem sokkal tisztábbnak,fehérebbnek tűnik így,hogy senki sem kényszerít semmire.Végre elszabadultam onnan.Na jó,a tegnapi gondolataim,amikor elmentem az esküvőmről igen különösek voltak.Végre szabad vagyok...Nem mondhatnám.2 fajta szabadság létezik:

1.Olyanokkal él együtt,akik szeretik,és ő is viszont szereti őket,ez olyan családias szabadság.

2.És ami nekem a leginkább nem tetszik,az a "dzsungel életmód".Elmegyek egy erdőbe,2 nadrággal,és 2 pólóval,1 késsel.Ez egy igazi kihívás.

Az első szempont jobban tetszik.

Az én kis elmélkedésemen elmosolyodtam.Családi és dzsungel életmód....Ilyent is csak én tudok kitalálni egyedül a Föld nevű bolygón,talán még  a Naprendszerben is.
-Kopp-Kopp-Kukucskált be az ajtón koppot mondva Justin.
-Jó reggelt!-Mosolyogtam.
-Jó reggelt!Hoztam neked pár ruhát.Ezek Selenáé voltak,vedd fel ami tetszik,aztán megyünk reggelizni és vásárolni.-Kacsintott,majd ki is ment,olyan sebességgel,amilyennel kiment.Eleged téve kérésének Selena ruháiban kezdtem válogatni.Nem az én stílusaim voltak,egyáltalán.Ami a legvisszahúzódóbb darabok voltak egy csőfarmer és egy hosszított fehér póló.Ezeket vettem fel,és egy fekete balerina cipőt.
-Kész vagyok.-Mentem ki a szobából.

*Órákkal később*

Vége a hosszú vásárlásnak.Most jön a nap rettegett része:A szülők.
Az ujjaimat tördelve,tűkön ülve várom hogy megérkezzünk a kastélyhoz.
Miután megérkeztünk,kiszálltunk Justin méregdrága Lamborghini autójából,és a hatalmas kapuhoz mentünk.Az őrök után bemehettünk magába a kastélyba.Ahogy beléptünk a hatalmas bejárati ajtón,megpillantottam azokat az ismert bútorokat,szőnyegeket,és arcokat.
-Kislányom....-Gyűlt könnybe Anyámnak a szeme.Rögtön odasietett,és átölelt.Viszonoztam gesztusát.
-Merre voltál?Jól vagy?Mik ezek a göncök rajtad?-Nézett végig rajtam.
-Zsaklin,létszíves.-Intette le Apám Anyámat.
-Justinnal voltam,semmi bajom nem lett,mint látod.Ezeket a csodaszép ruhákat tőle  kaptam.-Mosolyogtam az említett személyre.
-Vártunk haza Csillagom,megértem hogy elmentél az esküvőről.Nem haragszunk rád,ha esetleg erre gondoltál.
-Köszönöm,Apám!-Őt  is átöleltem,mint előbb Anyámat.
Apám sokkal engedékenyebb,sokkal jószívűbb mint Anya.
-Mindjárt jövök,visszahívom a keresőcsapatokat.-Mosolygott,majd elment az irodája felé.
-Hogy képzeled ezt,Kis Hölgy?Éjjel Nappal keresünk téged,mert te elfutsz a saját esküvőd elől!Nem volt szép dolog,aztán meg egy férfi lakására mentél.Gratulálok neked....-Osztott le anyám.
-Nem beszélhet így vele!-Szólt közbe mérgesen Justin.Hátrálni kezdtem.
-Neki is vannak érzései.És ha nem akarta azt az esküvőt?Akkor nem,nem történt semmi.Nem hiszem,hogy azért,amit maga rá erőltetett,azért legyen szidva.
-Úgy beszélsz mintha valami közöd lenne az ÉN lányomhoz!
-Igen is közöm van hozzá.Ha hiszi ha nem,a barátnőm!-Közelebb lépett hozzám,és felemelte összekulcsolt kezünket.Anya dühös arca ellágyult.Mikor már azt hittük,hogy a szíve is,akkor jött csak a java.
-Ezt nem hiszem el!Erre neveltelek?Erre tanítottalak?-Kiabált velem.
-Kira,menny ki,létszíves.-Mondta Justin.
-De...-Ellenkeztem.
-Szeretnék négyszemközt  beszélni az édesanyáddal.-Mosolygott Justin nyugtatóan.Kérésének eleget téve kiléptem a kastélyból.Az irányt a kertbe vettem,ami közel volt a bejárati ajtóhoz,hogy hamar meglássanak.

Justin 10 perc múlva kb kijött,dühösen.Csak úgy forrt.Az autója felé ment,én pedig nem tudtam,hogy mennyek vele,vagy sem.Minden esetre követtem őt.Hamar meggyőződtem róla,hogy engem is magával akart vinni,mert kinyitotta nekem az anyósülés felüli ajtót.Csendben tettük meg a hotelbe vezető utat.

Justin elment,engem meg egyedül hagyott a lakosztályban.Ennek egyrészt örülök,mert senki sem halhat meg.Sírok.A könnyeim patakokban folytak le az arcomon.Szégyellem magam a szüleim miatt.Hogy tehették ezt?Jobban mondva anyám.
Miután visszajöttünk Anyám utánunk sietett,és engem követelt.Justin pedig még mindig forrva a dühtől jól megmondta a magáét anyámnak.
Ez a másik fele.Megértem.hogy dühös volt,de akkor is.Egy kicsit haragszom rá...