-Hahó,fiúk,megjöttünk!-Kiabálta el magát Caitlin,hogy még a fejem is megrengett.
-Az emeleten vannak,filmet néznek.-Jött ki a konyhából Pattie.-Sziasztok!Na milyen volt?A fiúk elmondták hogy elmentetek vásárolni.
-Igen,nagyon jó volt,olyan sok mindent vettünk!-Áradozott Caitlin.
-Tényleg sok mindent vettettek.-Segített felvinni a szatyrokat Pattie.
-Igen,de neked is vettünk pár dolgot,és a fiúknak is.-Mondtam,majd az egyik szatyorból előhúztam azt a csodaszép ruhát,amit Pattienek választottam.
-Nane,ezt nekem?-Kérdezte,miközben a szeme felcsillant.
-Igen,remélem tetszik!A ruhát én választottam, a cipőt és az ékszereket viszont Caitlin.
-Nagyon tetszenek,köszönöm lányok!-Ölelt át mindkettőnket egyszerre.
-Továbbá vettünk neked egy citrom és türkizkék pólót.A citromot én,a türkizt ő választotta.Mutatott rám Caitlin.
-Ezek is gyönyörűek!Köszönöm lányok!De pakoljátok el ezt a sok ruhát,mert pár perc múlva vacsora.Hosszú volt ez a nap.-Ment ki a szobából Pattie.
-Na,nyomás a fiúkhoz.
Átmentünk 3 szatyorral a fiúkhoz,ahol ők filmet,méghozzá egy igen ijesztő filmet néztek,de amint megpillantottam minket,megállították.
-Sziasztok.-Köszöntek.
-Hello,azok mik?Csaknem nekünk vettétek?-Állt fel Justin,és közeledett,végül kaptam egy hatalmas
ölelést,ami egy kicsit meglepett,de az első benyomások után mégsem annyira.Miután Caitlint is megölelte,átadtuk a fiúknak a szatyrokat.
-Nane,egy kék Supra?Köszi!Ugrott a nyakunkba Justin.
-Igen,a színt nem én választottam.-Mutogatott rám Caitlin.
-És én csak egy nadrágot és két pólót kaptam?-Kérdezte Christian.
-Igen,ahogyan Justin is.És ha nem lennél olyan vak,meglátnád hogy neked is vettünk egy Suprat!-Nyomta bele Caitlin Chris fejét a szatyorba.
-Jaaa,oké,Köszi csajok.-Ölelt meg minket Christian is.
-Nem volt......-Kezdett volna bele a mondandójába Justin,de nem tudta befejezni,mert Pattie közbe vágott a földszintről.
-Gyereket,vacsora!
Mindannyian letrappoltunk a lépcsőn.A fiúk leültek az asztalhoz,mi pedig segítettünk Pattienek megteríteni.
Miután megvacsoráztunk,Caitlinnel felmentünk a szobámba,és rögvest elaludtunk.
~
-Nagyon szép ez a hajó Drágám,köszönöm hogy elhoztál minket.-Köszönte meg anyám apámnak.
-Szívesen elhoztalak benneteket ide.Jó kilépni egy kicsit a mindennapi életből.-Mosolygott apám
Miközben vacsoráztunk,és hallgattuk a hegedűjátékot,kint nagy vihar támadt.Az égből csak úgy 'estek' a villámok,a tenger nagy hullámokat vetett,ezzel felbolygatva a csendet és a hajó nyugalmát.A személyzet és a hegedűsök pánikba estek.Mindenki rohangált a fedélzeten.Körbenéztem,de a szüleimet nem láttam sehol.Nagy,hosszú ruhámat egy kicsit megemeltem,nehogy rá lépjek,vagy elessek benne,és kimentem a hajó külső részébe.A hatalmas hullámok megrémítettek.A hajó hirtelen egy óriási hullám miatt balra dőlt,én pedig ezzel kiestem a hajóból.A korlátba próbáltam megkapaszkodni,és visszamászni,de lehetetlennek bizonyult,mert a hullámok csak úgy jöttek,és a ruhám teljesen megázott,ezzel megnehezítve a munkámat.Egy ideig ez ment,majd a hullámok nagyobban,és nagyobban lettem,míg nem engem is tetőtől talpig elért,és lerántott a tengerbe.Még hallottam a szüleim utolsó kiáltását.
-Kira,tarts ki!
~
Álmomból felijedtem.A víz csak úgy folyt rólam.Csak egy álom volt.Felkeltem,megmosakodtam,és jobban belegondoltam az álmomba.Hirtelen vihar lett.Leestem a hajóról.Hosszú,díszes ruha.És a szüleim kiáltása,akik talán a nevemet kiáltottál.Igen.
*Másnap reggel*
-Jó reggelt.-Battyogtam le reggel a lépcsőn.
-Neked is,hogy aludtál?-Köszönt Pattie.
-Elég rosszul.-Mondtam a számat húzva,miközben visszaemlékeztem arra az álomra.
-Miért?
-Hát,álmodtam,nem éppen egy kellemeset.
-Mit?Mesélj!-Ült le mellém Pattie,és a hátamat simogatta.
-Azt álmodtam,hogy egy hajón vagyok,a szüleimmel.Legalább is annak szólítottam őket.Miközben vacsoráztunk és hallgattuk a hegedűjátékot,kint vihar támadt.Körbenéztem,a szüleimet nem láttam sehol.A hajó kültéri részére mentem,és hirtelen a hajó balra dőlt,ezzel én majdnem bele estem a vízbe,de megkapaszkodtam a korlátba.Mivel hosszú ruha volt rajtam,ez lehúzott ahogyan vizes lett,így elengedtem a korlátot egy hatalmas hullám segítségével.És akkor láttam a szüleimet,ahogyan azt kiabálják,hogy tarts ki Kira.Nagyon valósághű volt.-Emlékeztem vissza az álmomra,amit éjszaka álmodtam.
-Megálmodtam,hogy hogyan is kerültél ide.Ez jó jel!Mostmár tudjuk,hogy Kira a neved.
-És mi van akkor,ha mégsem?-Kérdeztem.
-Mi mégsem?-Jött le Justin a lépcsőről ásítozva.
-Kira megálmodta hogy hogyan is lett hajótörött,és hogy mi is a neve.-Mondta örvendezve Pattie.
-Kira?Hmm,Kira.Kira.Kira,Kira.Furi név,de tetszik.És hogy történt mind ez?-Neki is elmeséltem elejétől a végéig az álmomat.
-Woow,ez klassz.Mindjárt jövök.-Mondta,majd visszament az emeletre,mert csörgött a telefonja.
-Tessék,itt a reggelid,remélem szereted a palacsintát-Rakott elém mosolyogva Pattie egy nagy tányér palacsintát.
-Köszönöm Pattie.-Mondtam,majd nekiláttam.
10 perc múlva ettem 2 palacsintát,ezzel végeztem is.Justin Kiöltözve jött le a lépcsőről,teljesen befújva.
-Hát te kisfiam,hova mész?-Kérdezett rá fiára anyukája.
-Selena hívott,elmegyünk a vidámparkba.Bocsánatot kértem tőle.
-Te bocsánatot?Hát kisfiam,te nem vagy normális!Nem neked kellett volna bocsánatot kérni,hanem neki!-Oktatta ki.
-Jaj anya,ne kezdd már megint.Szeretem Selenat,és ő is engem,ez ellen nem tehetsz semmit.Én megyek Sellyért,ha Scoo keresne nem vagyok itthon.-Mondta,majd köszönés nélkül elment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése